Gyakran csak azt tudjuk, hogy szükségünk lenne valamilyen nyomdai munkára, segítségre, de magunk sem tudjuk, hogy pontosan mire. Ebben az esetben viszont a nyomda sem tud nekünk korrekt árajánlatot adni. Ha tudni szeretné, hogyan juthat el a legrövidebb időn belül a gyártási folyamatig (például egy könyv elkészítése esetén), az alábbiakat kell végiggondolni. Így elkerülheti a felesleges köröket, és még pénzt is spórolhat.

 
Nyomdai alapok megrendeléshez

A darabszám kérdése

Jó, ha tudja, hogy a kisebb nyomdai megrendelések digitális nyomdában készülnek, míg a nagyobb darabszámok ofszet nyomdában.  

Ennek az az oka, hogy a digitális nyomda 

• kisebb példányszámoknál gazdaságosabb, ezen túl           
• akár egyforma méretű, de eltérő grafikájú anyagokat is legyárt egyszerre;
• csak a fekete-fehér nyomat számít egy színes nyomásnak, pl. a fehér lapon kék már nem;
• a maximális papírsúly általában 350 g (az AkadémiaPrint színes nyomás esetén 400 g-ig vállal munkát).

Ezzel szemben az ofszet 

• tömeges gyártásnál gazdaságosabb, mivel magas a fix költsége (színenként készül nyomólemez, amelynél mindig számolnunk kell a gépbeállás költségével is);
• csak egyforma méretű, azonos grafikájú anyagokat tud egyszerre gyártani;
• egyszínű nyomásnak számít bármely külön szín.

A papírméret

A méret a lényeg? Nagyon is! Figyeljen arra, hogy mindig a kész, kézbe fogott, nyomtatott anyag méretét, azaz az ún. vágott méretet adja meg. Standard méretnél elegendő csak azt tudnia, hogy A5 vagy A4-es méretre van-e szüksége.

Standard méretek:

• A3 – 297×420 mm
• A4 – 210×297 mm
• A5 – 148×210 mm
• A6 – 105×148 mm
• LA3 – (A3 háromba hajtva) 140×297 mm
• LA4 – (A4 háromba hajtva) 99×210 mm

Egyedi méret esetén először a szélességet, majd a hosszúságot (milliméterben) kérdezik Öntől a nyomdában.

A nyomda az adott nyomdagép adottságai alapján – mekkora méretű papírt tud nyomni –rendezi el az ügyfél által kért méreteket az ívre. Az ár ugyanis nagyban függ attól, hogy hány ív papírra lesz szükség.